Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is és így lesz 2024-gyel is – mondta Lázár János Koloszvári Magyar Operában az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Az építési és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy a nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozó magyarság örökösen kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra tanította, hanem arra, hogy csak magára számíthat. „Összeköt bennünket tehát ez is: a függetlenség utáni vágyunk. Ez a kurucos, makacs akarása annak, hogy minden korban magabíró nemzet maradjunk” – mondta.

„Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha” – fogalmazott. Lázár szerint kevesen tudják, hogy az anyaországi és a romániai magyarok milyen aránytalan módon részesültek ’56 történetéből. „Míg az anyaországnak ’56 forradalom volt és szabadságharc, a remény időszaka és csak azután a megtorlásé, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat jó előre elfojtották”.

Lázár János arról beszélt, hogy a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”,

politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul. „56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között” – fogalmazott a miniszter.