- tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az 590 millió forint uniós támogatással megvalósult program célja a különböző betegcsoportokat veszélyeztető, opportunista és újonnan felbukkanó élesztő- és fonalasgomba-fertőzések biológiai hátterének megismerése volt egymást kiegészítő mikrobiológiai, genomikai, immunológiai és élettani-mikrobiológiai eszközökkel.

Az opportunista mikroorganizmusok elsősorban csökkent immunitású szervezetekben képesek fertőzést kialakítani, valamint a halálozási arányt növelni. Különösen magas a rizikófaktor a súlyos betegségekkel küzdők, a szervátültetésen átesettek, az elhúzódó kórházi ápolásban vagy hosszan tartó antibiotikum-kezelésben részesülőknél. Az eukarióta mikrobák ellen hatékony, ugyanakkor célzottan, csak a mikrobát károsító szerek száma korlátozott, ami sürgetővé teszi a különböző betegcsoportokat veszélyeztető gombafertőzések mechanizmusának megértését és új kezelési stratégiák tervezését.

A szakemberek a gazda-patogén kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas modellrendszereket dolgoztak ki, feltárták a mikroorganizmusok és az emberi gazdaszervezet közti kölcsönhatás mechanizmusait, azonosították és értékelték a fertőzőképességet befolyásoló tényezőket, elemezték a gazdaszervezet immunreakciójának mechanizmusait, vizsgálták a gombaellenes szerekkel szembeni érzékenységet és a rezisztencia kialakulását, és terápiás stratégiákat dolgoztak ki és teszteltek a fertőzést okozó organizmusokkal szemben.

Az kutatási program eredményeként jellemzett gombatörzsek és sejtvonalak kerültek az ország legnagyobb és legszélesebb profilú mikroorganizmus génbankjába, a Szeged Mikrobiológiai Gyűjteménybe (Szeged Microbiological Collection).